Hétköznapok

"Azon az estén, amikor a szél gyorsabban fújt"

"Nézd meg a kiscicámat, mennyire mörög" (nem tudtuk eldönteni, hogy a dorombolást vagy a remegést akarta kifejezni ezzel a szóval..)

Mostanában, amikor valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné és persze nem azonnal, ezt a mondatot szegezi nekünk:

"Már megint szeretnéd kezdeni a vitát?"

Amikor látunk az égen egy rpülőt, Pujo mindig megkérdezi:

"Szeretnél ott repülni?"

Igen, persze.

"De félnél, ugye, ott fenn?"

Igen, félek a repüléstől.

" Ne félj, én ott leszek veled, vigyázok rád. Ha én ott leszek, akkor nem félsz, ugye?"

A cici körül forog a Világ

Reggel indultunk Pestre és az autóban meséltem, hogy mit álmodtam. Pujo a gyerekülésben hátul elkezdte:

"Tudjátok, hogy én mit ébredtem?"

Amerikai palacsintát sütöttem délután. Maradt pár darab, a gyerekenek jobban ízlik a magyar palacsinta. Este az utolsót megkentem baracklekvárral és megkínáltam Pipit is.

" Ez még az az ázsiai palacsinta, Anyu?"

A vacsora húskenyér vagy kenyérhús volt, Pujo először evett ilyesmit, nem túl gyakori nálunk ez az étel. Kérdezte, miből van, elmeséltem neki hogy hús, áztatott kenyér és fűszerek.

" Miért kellett tenni belel fűrészeket?"

Pipi már jó ideje nem cicizik, pontosabban már csak "fogja" . Este olyat játszottunk, hogy ő kisbaba, és cicizni szeretne. Mondtam neki, hogy a kisbabák nem mindegyike cicizik ám!

" Én egy oan kisbaba vagyok, aki igen!"

Etse Domival meséltük neki, hogy amikor még kisebb volt, mint most, sokszor mondtuk neki a következő versikét:

"Sajnos nincs cici, tessék aludni"

Pujoka válasza:

"Sajnos van cici, nem kell aludni"